Parfüm parfümök 30 - 50%-os kedvezménnyel

Mostantól, hogyha webáruházunkban parfümöt rendel, a visszaigazolási e-mailt abban a pillanatban megkapja, és nem kell megerosítenie rendelését, hanem automatikusan bekerül adatbázisunkba, és a termék kiküldésre kerül.

Hírlevél nyilatkozat:
Webáruházunkat használva Ön vásárláskor automatikusan bekerül a hírlevél rendszerünkbe ezzel Ön elfogadja, hogy webáruházunk hírlevelet küldhet Önnek, azaz Ön beleegyezik és feliratkozik hírlevelünkre. Amennyiben nem kéri hírlevelünket, vagy nem szeretne hírlevél adatbázisunkban szerepelni, úgy az elküldött hírlevelünkben le tud iratkozni.

Fizetési módok:

Fizetés készpénzzel történik, a futárnak az áru átvételének időpontjában. A fizetendő összegről a megrendelés elküldésekor pontos információt kap a vásárló, emlékeztetőül e-mail értesítést kap a megadott e-mail címére a rendelt termékekről, azok értékéről, a kiszállítás díjáról valamint az átvételkor fizetendő végösszegről.

Vásárlás menete- elállás joga- garancia :

Töltse ki figyelmesen a megrendelési adatlapot (pirossal jelöltük a kötelező mezőket), majd kattintson a "MEGRENDELÉS KÜLDÉSE" gombra a lap alján. Amennyiben bármely kitöltött személyes adatot módosítani kíván, azt a megrendelés utolsó lépése előtt megteheti. Termékszámot növelni a termék többszöri kosárba-tételével tud, illetve lehetősége van a termék kosárból való teljes eltávolítására. Az Öntől kapott e-mail címre azonnal küldünk egy értesítést, mellyel igazoljuk a megrendelés beérkeztét.

Amennyiben a megrendelet termék, termékeket nem áll módunkban kiszállítani, úgy a megrendelővel ügyfélszolgálatunk telefonon felveszi a kapcsolatot és további egyeztetések történnek.

A megerősítés beérkezése után 5 munkanapon belül a kért helyen és időben átveheti az árut. Futárszolgálat 7.00-18.00 óra között szállítja ki a terméket.

A megrendelés leadása nem minősül szerződésnek, a teljesítésig szabadon és következmény nélkül módosítható, illetve lemondható. Erre telefonon és elektronikus levélben van lehetőség. A felek közötti szerződés az áru megvásárlása során jön létre. A felek között az áru megvásárlásával magyar nyelven létrejött szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül, a szolgáltató azt iktatja, és annak létrejöttét követő, terméktípustól függően a megfelelő jogszabály által meghatározott ideig őrzi. Felek között létrejött azon kereskedelmi ügylet sem minősül szerződésnek, amelyet az ügyfél a szolgáltató ügyfélszolgálatán keresztül bonyolít (írásban, személyesen vagy telefonon).

Az elállás joga

A 17/1999 (II. 5.) Kormányrendelet értelmében az utánvéttel történő vásárlás esetén az áru vásárlásától 8 munkanapon belül elállhat. Az elállás jogát az áru átvételének napjától gyakorolhatja.

* Az elállási jog indoklás nélkül gyakorolható;

* Az elállási jog 14 naptári napon belül gyakorolható;

* Az elállási határidő a termék átvételekor kezdődik, illetve szolgáltatás esetén a szerződéskötéskor;

* Írásban történő elállás esetén elegendő az elállási nyilatkozatot elküldeni 8 munkanapon belül;

* Elállás esetén a szolgáltató legkésőbb 30 napon belül fitzeti vissza a fogyasztó által kifizetett összeget

* Elállás esetén a fogyasztót kizárólag a termék visszeküldésének költsége terheli;

* A szolgáltató követelheti a fogyasztótól az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő károk megmegtérítését;

* A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja az elállási jogot olyan termék értékesítése esetében, mely természetével fogva(higiéniai és egészségügyi okból) nem szolgáltatható vissza ha a fogyasztó a terméket közvetlenül védő csomagolásból már felbontotta és/vagy rendeltetésszerű használatát megkezdte.

Az eladó szavatossági és jótállási felelősségére a ptk-ban és a 49/2003. (vii.30.) gkm rendeletben foglaltak az irányadóak.

Ha a megrendelt árucikk hibás, esetleg a szállítás során megsérült, akkor azt cégünk díjmentesen kicseréli. amennyiben a cserére nincs mód, a vásárló választása szerint árengedményt kaphat vagy elállhat a vásárlástól. A szolgáltató nem vállal felelősséget a rendelés nem teljesítéséből, késésből, a szolgáltatás leállásából eredő, és/vagy az esetleges üzleti vagy magántermészetű információk elvesztéséből vagy egyéb anyagi veszteségből fakadó károkért. A parfumexpress.hu webáruház a Quickstudio Kft. szerverén van elhelyezve. A szolgáltató nem jogosult az adatokat kezelni, így nem minősül adatfeldolgozónak.

Fogyasztóvédelmi, szavatossági és jótállási tájékoztatások

Szavatosság

(a Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 305-311 §-ai alapján)

A megrendelés hibás teljesítése esetén (nem felel meg a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, nem megfelelő használati útmutató miatt) a teljesítést követő 6 hónapon belül a fogyasztó kérheti a termék kijavítását, kicserélését, árleszállítást vagy elálhat a szerződéstől.

A teljesítés időpontjától számított kétéves, rejtett hiba esetén hároméves elévülési határidő alatt érvényesíthetőek szavatossági igények.

Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, hat hónap után a fogyasztóra hárul a hibás teljesítés bizonyításának terhe.

A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek — ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket — a kötelezettet terhelik.

Kicserélés vagy elállás esetén a fogyasztó nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.

Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a fogyasztó a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.

a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények
intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet alapján a fogyasztói szerződés hibás teljesítése miatt, vagy jogszabályon alapuló jótállás keretében érvényesített kifogás intézése során ha a fogyasztó szavatossági igényt kíván érvényesíteni a fogyasztói szerződés tárgyát képező szolgáltatást nyújtó forgalmazóval szemben, a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot.

A forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:

a) a fogyasztó nevét, címét,
b) a fogyasztási cikk (a továbbiakban: áru) megnevezését, vételárát,
c) a vásárlás időpontját,
d) a hiba bejelentésének időpontját,
e) a hiba leírását,
f) a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
g) a kifogás rendezésének módját.
Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a
jegyzőkönyvben meg kell adni.
A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni.
Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót.
A forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni arról, hogy a kijavítást vagy kicserélést az áru tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt
napon belül elvégezze.
Javításra az árut elismervény ellenében kell átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a
fogyasztó nevét és címét, az áru azonosításához szükséges adatokat, az áru átvételének idejét, és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított árut átveheti.

Jótállás

(csak a 151/2003. (IX. 22.) Kormány rendelet mellékletében szereplő termékeknél kell!!!)

az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet

A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §-ában foglaltakra
figyelemmel a Kormány a következő rendeletet alkotja:
1. § (1) A Magyar Köztársaság területén fogyasztói szerződés [Ptk. 685. § e) pontja] keretében
értékesített, a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási
cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki.
(2) Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az
érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.
(3) A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező
szolgáltatás nyújtására kötelez (a továbbiakban: forgalmazó). A jótállási jogokat a fogyasztási cikk
tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül (a továbbiakban: fogyasztó).
(4) Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a
jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában
átszállnak a fogyasztóra.
2. § (1) A jótállás időtartama egy év.
(2) A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést
a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.
3. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - jótállási
jegyet átadni.
(2) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.
(3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
a) a forgalmazó nevét és címét,
b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra
alkalmas részeinek meghatározását,
c) a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét,
d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és
feltételeit,
e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.
(4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti.
4. § (1) A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető.
(2) A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem
érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.
5. § (1) A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett
javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.
(2) A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre.
(3) A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen
köteles feltüntetni:
a) a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a
kilométeróra állását,
b) a hiba okát és a javítás módját,
c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a
kilométeróra állását,
d) a jótállás - a kijavítás időtartamával meghosszabbított - új határidejét.
6. § (1) A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi
csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell
megjavítani.
(2) Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és
visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik.
7. § Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított
három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1)
bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket
kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését
követően kötött fogyasztói szerződésekre kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségéről szóló 117/1991. (IX. 10.) Korm.
rendelet, valamint az azt módosító 119/1995. (IX. 29.) Korm. rendelet és 6/1997. (I. 22.) Korm. rendelet;
b) a tartós fogyasztási cikkek alkatrész-ellátásáról és javítószolgálatáról szóló 35/1978. (VII. 6.) MT
rendelet, valamint az azt módosító 74/1987. (XII. 10.) MT rendelet és a 118/1995. (IX. 29.) Korm. rendelet.

Melléklet a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelethez

1. Hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény;
2. mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép;
3. villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja 10
000 Ft bruttó vételár felett;
4. vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezések 10 000 Ft
bruttó vételár felett;
5. porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztítógép, padlósúroló- és fényesítőgépek;
6. varrógép, kötőgép;
7. motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk 10 000 Ft bruttó vételár felett;
8. az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és
készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
9. személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi;
10. lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi;
11. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett;
12. elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több
funkciós készülékek stb.) 10 000 Ft bruttó vételár felett;
13. üzenetrögzítők, kihangosító készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
14. műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok,
videomagnók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
15. rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő készülékek, amatőr rádióadók és
rádióvevők, műholdas helymeghatározók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
16. lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és -lejátszók, DVD-felvevők és
-lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal),
mikrofonok és fülhallgatók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
17. fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és
írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és
diaszkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
18. MP3 lejátszók, Pendrive készülékek, illetve az ezekhez, valamint a digitális fényképezőgépekhez
használatos memóriakártyák 10 000 Ft bruttó vételár felett;
19. távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk, tájolók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
20. személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek 10 000 Ft bruttó
vételár felett;
21. számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok 10 000 Ft bruttó vételár felett;
22. írógépek és szövegszerkesztők 10 000 Ft bruttó vételár felett;
23. hangszerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
24. órák 10 000 Ft bruttó vételár felett;
25. bútorok 10 000 Ft bruttó vételár felett.

Elállás joga a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet alapján

A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat.
A fogyasztó az elállás jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette,
szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerződést megkötötte, feltéve, hogy az
értékesítő a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
Ha az értékesítő nem tesz eleget a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének, a fogyasztó az elállás jogát az áru átvételének napjától, szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerződés megkötésének napjától számított három hónapon belül gyakorolhatja.
Ha a 3. § szerinti tájékoztatásra a (3) bekezdésben meghatározott három hónapon belül sor kerül, a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló nyolc munkanapos határidő attól a naptól kezdődik, amikor a tájékoztatót kézhez kapta.
Az értékesítő köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az
elállást követő harminc napon belül visszatéríteni. A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. Az értékesítő azonban követelheti az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.

A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja a 4. § szerinti elállási jogot

a) szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha a nyolc munkanapos elállási
határidő lejárta előtt az értékesítő a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;
b) olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a
pénzpiac értékesítő által nem irányítható ingadozásától függ;
c) olyan áru értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a
fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó;
d) hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta;
e) hírlap, folyóirat és időszaki lap terjesztésére vonatkozó szerződés esetében;
f) szerencsejáték-szerződés esetében.

Ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben az értékesítő által
nyújtott kölcsön fedezi, a fogyasztó a 4. § szerinti elállási jogának gyakorlása a fogyasztási kölcsönszerződést is felbontja.
A fogyasztó az értékesítőnek a fogyasztási kölcsönszerződés felbontásából eredő kárát nem
köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség sem követelhető. Az értékesítő azonban követelheti a fogyasztótól a kölcsönszerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését, feltéve, hogy a kölcsönszerződésben ezt a kár elemeinek és összegszerűségének meghatározásával kifejezetten kikötötte, és a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben harmadik személy által nyújtott fogyasztási kölcsön fedezi, feltéve, hogy a fogyasztási kölcsönszerződés a pénzügyi intézmény és az értékesítő előzetes megállapodásán alapul. Az értékesítő köteles a fogyasztó elállásáról a pénzügyi intézményt haladéktalanul értesíteni.ezért bővítettük ezen szolgáltatásunkat is.

Jogszabályok:

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. Törvény

4. § (1) A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon magyar nyelven közzétenni legalább az alábbi adatokat:
a) a szolgáltató nevét, amennyiben a szolgáltató nem természetes személy, a képviselőjének nevét is;
b) a szolgáltató lakcímét, székhelyét,
c) a szolgáltató elérhetőségeit, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét;
d) amennyiben a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály valamely nyilvános nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát;
f) ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát;

5. § (1) Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó ajánlat elküldését megelőzően a szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat. (kinyomtatható legyen!!!)

5. § (2) A szolgáltató az (1) bekezdésben, a 4. §-ban, valamint egyéb jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségén túlmenően az igénybe vevő ajánlatának elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:
a) azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni;
b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;
c) az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről;
d) a szerződés megkötésének, valamint a szerződésnek a nyelvéről;
e) arról a - szolgáltatási tevékenységére vonatkozó - magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető.

6. § (1) A szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevő az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását megrendelésének elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen lehetőség hiányában az igénybe vevő megrendelése nem minősül szerződéses nyilatkozatnak.

6. § (2) A szolgáltató köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól.

4. § (2) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellenértékhez kötését és ellenértékét, valamint az ellenérték teljesítésének módját a szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan hozzáférhetővé tenni oly módon, hogy a tájékoztatás tartalma egyértelmű és közérthető legyen. Különösen tájékoztatni kell az igénybe vevőt arról, hogy az ellenérték tartalmazza-e a szolgáltatást terhelő közterheket, illetve az igénybe vevőhöz történő eljuttatás minden költségét.

A távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet

2. § (1) Az értékesítő a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni:
a) az értékesítő cégnevéről (nevéről), székhelyéről (lakóhelyéről), a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi számáról, adószámáról és telefonszámáról
b) a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságairól
c) az ellenszolgáltatásról, beleértve az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettséget is
d) szükség szerint a szállítás költségéről;
e) a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről;
f) az elállás jogáról (4-5. §);

3. § (2) Az írásbeli tájékoztatónak az (1) bekezdésben előírtakon felül tartalmaznia kell:
a) a) a 4. § szerinti elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit, ideértve a 4. § (5) bekezdésében, a 6. §-ban és a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat, továbbá azt az esetet is, amikor a fogyasztót az 5. § alapján az elállás joga nem illeti meg;
b) a gazdálkodó szervezet azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó kifogásait érvényesítheti;
c) a szavatosság, illetve a jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatás (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítását;

4. § (1) A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat.
(2) A fogyasztó az elállás jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerződést megkötötte, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
(5) Az értékesítő köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni. A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. Az értékesítő azonban követelheti az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.

5. § A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja a 4. § szerinti elállási jogot
a) szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha a nyolc munkanapos elállási határidő lejárta előtt a gazdálkodó szervezet a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;
b) olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac gazdálkodó szervezet által nem irányítható ingadozásától függ;
c) olyan áru értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó;
d) hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta;
e) hírlap, folyóirat és időszaki lap terjesztésére vonatkozó szerződés esetében;
f) szerencsejáték-szerződés esetében.

1959. évi IV. törvény
a Polgári Törvénykönyvről
(a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok)
A hibás teljesítés
305. §
(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett
hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban
vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
2
(2) Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a
szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek
magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog
összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen
összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis
az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.
(3) A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság).
305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie
kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági
felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve,
hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a
teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt,
kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek
ettől eltérő megállapodása semmis.
306. §
(1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban — választása szerint — kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a
választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik
szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne,
figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés
súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a
kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud
eleget tenni — választása szerint — megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a
szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(2) A kijavítást vagy kicserélést — a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható
rendeltetésére figyelemmel — megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős
kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a
jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.
(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a
törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
3
306/A. §
A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a
kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az
áttérés egyébként indokolt volt.
307. §
(1) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül
köteles kifogását a kötelezettel közölni.
(2) Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt
kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.
308. §
(1) A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt
érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági
előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat
hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó.
(2) Ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstől számított
hatvan nap alatt évül el.
(3) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a
dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének
határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt
(kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba
tekintetében újból kezdődik.
(4) Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó — az (1)-(2) bekezdéstől eltérően — a teljesítés
időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az
ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya
használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési
határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.
308/A. §
(1) Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a
jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a 308. §-ban meghatározott határidőn belül nem volt
felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított
egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő
4
három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E határidők
elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) Fogyasztói szerződésben az (1) bekezdésben megállapított hároméves határidőnél rövidebb
határidő kikötése semmis.
308/B. §
A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben
érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a
szavatossági igényét csak a dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része
tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül
érvényesítettnek.
308/C. §
A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a
határidők eltelte után is érvényesíthetők.
309. §
(1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével
kapcsolatos költségek — ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket — a
kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését
megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.
310. §
Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának
megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.
311. §
(1) Ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka a kötelezettel szerződő harmadik személy
(előző kötelezett) hibás teljesítése, a fogyasztói szerződés kötelezettje követelheti az előző
kötelezettől a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítése költségeinek a
megtérítését, feltéve, hogy a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
(2) A fogyasztói szerződés kötelezettje az (1) bekezdés szerinti igényét a fogyasztó igényének
kielégítésétől számított hatvannapos elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az igény az előző
kötelezett teljesítése időpontjától számított legfeljebb öt évig érvényesíthető; e határidő
elmulasztása jogvesztéssel jár.
5
(3) Az (1) bekezdés szerinti igényt az előző kötelezett is érvényesítheti a vele szerződő előző
kötelezettel szemben, a (2) bekezdésben meghatározott határidők megfelelő alkalmazásával.
311/A. §
A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor
is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás
újbóli teljesítését kell érteni.

49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet
a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények
intézéséről
A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény
hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 22. §-ában foglalt
felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A fogyasztói szerződés (a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV.
törvény, a továbbiakban: Ptk. 685. §-ának e) pontja) hibás teljesítése miatt, vagy jogszabályon
alapuló jótállás keretében érvényesített kifogás intézése során e rendelet szabályai szerint kell
eljárni, azoktól a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet.
2. § Ha a fogyasztó szavatossági igényt kíván érvényesíteni a fogyasztói szerződés tárgyát
képező szolgáltatást nyújtó forgalmazóval (a továbbiakban: forgalmazó) szemben, a fogyasztói
szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték
megfizetését igazoló bizonylatot.
3. § (1) A forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:
a) a fogyasztó nevét, címét,
b) a fogyasztási cikk (a továbbiakban: áru) megnevezését, vételárát,
c) a vásárlás időpontját,
d) a hiba bejelentésének időpontját,
e) a hiba leírását,
f) a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
g) a kifogás rendezésének módját.
(2) Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a
jegyzőkönyvben meg kell adni.
(3) A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni.
(4) Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud
nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót.
4. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni arról, hogy a kijavítást vagy kicserélést a
Ptk. 306. §-ának (2) bekezdése értelmében - az áru tulajdonságaira és a fogyasztó által
elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott
jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(2) A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt
napon belül elvégezze.
5. § Javításra az árut elismervény ellenében kell átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a
fogyasztó nevét és címét, az áru azonosításához szükséges adatokat, az áru átvételének idejét,
és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított árut átveheti.
6. §
7. § (1) Ez a rendelet 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a vásárlók minőségi kifogásainak
intézéséről szóló 4/1978. (III. 1.) BkM rendelet, valamint az azt módosító 4/1993. (III. 26.) IKM
rendelet, 47/1995. (X. 6.) IKM rendelet, 37/1996. (VI. 28.) IKM rendelet és 54/1999. (X. 6.) GM
rendelet.
(3) E rendelet 6. §-a 2004. június 30-án hatályát veszti.

Mely parfümök a legnépszerűbbek? Keresd a nagyméretű betűket. Minél népszerűbb egy parfüm, annál nagyobb a betű mérete.

Parfümkereskedés: parfümök és parfümmárkák nagy választékban. A parfüm webáruházunkban a parfümgyártókról további információkat tudhat meg a parfümökről.

Parfüm webáruház • Parfümexpress

Legutóbb feltöltött parfümök »

Utolsó darabos parfümök »

Parfüm szettek, ajándék csomagok »

Doboz nélküli parfümök »

Miniparfümök »

Parfüm illatminták »

Szolgáltatások

ÚJ! TIPP! Megrendeléskövetés, Újrarendelés, Lemondás

Gyakran ismételt kérdések

Kiszállítás állapota

Szállítási idő, költség

Érdeklődés megrendelésemről

Lemondás

Visszaáru

Újrarendelés

Szállítási módok, szállítás

Parfüm árak

Regisztráljon a törzsvásárlói klubba

Parfumexpress.hu