Miért más az új, ám már megszokott parfümöm illata?

Ha az elmúlt években vásároltál már a megszokott parfümödből új üvegcsével, és meglepett, hogy miért másabb az illata, akkor ezzel nem vagy egyedül. Több oka is lehet annak, hogy ugyan annak a parfümnek másabb az illata: például a megszokott kedvenc parfüm változatát a gyártó beszüntette, vagy az is lehet, hogy újraalkotta (reformulálta).

A reformuláció a parfümipar egyik legjobban őrzött titka. A legtöbb parfüm, amely már egy ideje forgalomban van (még az olyan klasszikus is, mint például a Chanel No. 5), körülbelül évtizedenként újratervezésre kerül. Ekkor bár elvileg ugyanarról az illatról van szó, a gyakorlatban mégsem az. Az újratervezés során belekerülhetnek új illatalapanyagok, és/vagy változhatnak az arányok.

Aki a megszokott parfüm illatához ragaszkodik, azok számára nagy csapás, amikor kedvenc illataikat megszüntetik, vagy újraforgalmazzák. 2005. óta sajnos ezzel szembe kell néznünk, hiszen az EU egyre több parfüm alapanyagról állapítja meg, hogy allergizáló, vagy akár egészségre ártalmas lehet.

2022. márciusában például az EU betiltotta a Lilial nevű szintetikus aromás aldehidet, amelynek illata erősen emlékeztet a gyöngyvirágra vagy ciklámenre.

Ennek hatása például, hogy 2021. márciusa óta az összes Versace és Moschino illat új összetevőt kapott a Lilial helyett, valamint az alábbi parfümök összetétele is megváltozott: Thierry Mugler AMen, Thierry Mugler Alien, Lancome Hypnose és Hypnose Homme, Armani Code, Acqua di Gio, Givenchy Organza, Ange ou Demon és Amarige, Dior Fahrenheit.

Összességében elmondható, hogy a 20. század nagy parfümjeinek odorja ma már egyáltalán nem tetten érhető, de nem is számíthatunk rá, hiszen sem ámbra, sem cibet, sem pézsma eredeti állapotában már nem alkalmazható, így az újrakiadásokban ezek szintetikus változata szerepel.

Más ország, más illat? Bizony-bizony, az is előfordulhat, hogy ugyanazokat a parfümöket a világ különböző pontjain picit más alapanyagokból keverik ki. Ha tehát legutóbb Dubajban vagy Sanghajban vásároltad a parfümödet, az európai változat valószínűleg nem teljesen ugyanaz az az illat, még ha minimális is az eltérés. Ennek oka, hogy gyakran a parfümgyártás helyszíne, az alapanyagok forrása is változhat.

Tehát ha a régóta használt, kedvenc parfümünk illata kis mértékben változik, vagy tartóssága már nem teljesen olyan, mint a 2000-es évek előtt, nem feltétlenül kell arra gyanakodni, hogy hamis, vagy romlott a termék.

Azonban, a fentebbiek okán itt az ideje, hogy az új parfüm kreációk között válogass.

2022. legújabb illatait itt találod >>

Parfüm: hová? mit? mikor?

Lássuk, hol érvényesül a legjobban a prafüm, és jó helye van-e a fürdőszobában!

Hová permetezzük a parfümöt?

Hölgyek a fül tövébe (a fül mögötti rész zsíros lehet), a csukló belső felére. A könyök és térdhajlatba permetezett parfümmel találunk leginkább célba, hiszen az illat felfelé száll. Férfiak használják nyakon és kézfejen. Permetezés után ne kenjük, dörzsöljük el, mert roncsolódnak az illatmolekulák, összetörik az illat. Parfümöt permetezhetünk a hajunkra is - hatása frissen mosott hajon 24 órán át is megmarad -, sőt, cseppenthetünk belőle fehérneműink kézi mosásakor a mosóvízbe. Ha lakásunkban is szeretnénk érezni kedvenc illatunkat, permetezhetünk belőle a villanykörtére vagy a bútorkárpitra is. Mindezt persze már kellő óvatossággal tegyük.

A nők általában a fürdőszobában tartják parfümjeiket, ugye ott jó helyen van?

A fürdőszoba levegője nedves, párás, ami nem tesz jót a bontott üvegcséknek. Ha lehet inkább szobában, sőt, inkább szekrényben, sötét, hűvös helyen tartsuk. Így használhatók nagyjából három-négy évig. A felbontatlan üveg optimális tárolással természetesen sokkal tovább eltartható.

Létezik-e erotizáló parfüm?

Bizony létezik. Általában azoknak tulajdonítunk erotizáló erőt, amelyek pézsmás, ámbrás illatokat rejtenek. A pézsmás összetevő egy ázsiai szarvasféle nemi mirigyének váladéka, illatának a párzási időszakban van nagy szerepe. Az ámra az ámbráscet megkövesedett béltartalma, mely a tenger vizén lebeg, úgy halásszák le. Az ámbra ősi összetevő, az illatok bázisa, a parümöket ez teszi igazán tartóssá.

Ugyanakkor persze egy vonzó személy kellemes illata erotikus hatású, függetlenül attól, milyen parfümöt is használ. Általában a nehéz, meleg parfümök ébresztenek vágyat, keltik a közelség, az intimitás, a vágy érzését.

Hogyan állapíthatjuk meg, hogy egy parfüm megromlott?

Ha látványosan elszíneződött vagy besűrűsödött, ha kupakjánál elgyantásodott, és kinyitáskor savanykás szag érződik, a parfüm már nem kifogástalan.

Miért nem érezzük egy idő után saját parfümünket?

Nos, az orr hamar elfárad. Azért vigyázat! Ha mi nem is, környezetünk azért érzi az illatot!

Léteznek szabályok arra, hogy mikor milyen parfümöt használjunk?

Egy parfümnek soha nem szabad a környezetet uralnia. A kevesebb és finomabb mindig illőbb. Minél hivatalosabb az alkalom vagy a környezet, annál könnyebbnek, kevésbé feltűnőnek kell lennie a parfümnek. Nappal a könnyebb illatok az ideálisak. Meleg évszakokban az eredeti, friss, pezsgő, virágos jellegűek, télen a nehezebb illatok ajánlottak. Aranyszabály mégsincs: mindenkinek a saját ízlése, hangulata diktálja illatgardróbjának összeállítását. A tavasz nagy divatja lesz a gyümolcsös illatok: mangó, feketeribilzi, barack összetevők a trendiek.

Parfümöt venni művészet!

At illatok személyiségünket tükrözik. A parfümök minden bőrtípuson és felületen más - és más illatot kölcsönöznek a viselőjének. Ennek kémiai magyarázata van, de érdekes dolog ugyanakkor. Az illatanygak összekeveredik az azt viselő testszagával és illatával. Ezért igaz az, hogy elég egy kismennyiségű parfümöt tennünk a kezünkre vékonyan, ahhoz hogy elérjük a kívánt hatást. Csuklónkon pedig vékony a bőrfelület, így egyből azt is megtapasztalhatjuk, hogy irritálja-e bőrünket az adott parfüm koncentrációja vagy pedig nem illetve arról is egyből meggyőződhetün, hogy kellemes illatú-e vagy sem. Ezért fontos, hogy ne csak az üveget vagy az illat mintájú lapocskát szagoljuk meg a vásárlásnál. Érdemes kitapasztalnunk ízlésünket. Ha ez sikerült és be tudjuk magunkat sorolni kategória szerint, akkor sokkal könnyebben megtalálhatjuk a számunkra legmegfelelőbb parfümöt. Fontos, hogy 3-4 minta után már ne próbálkozzunk, jöjjünk vissza inkább másnap, mert ha keverednek az illatok akkor később rosszul járhatunk.

Illatpiramis és felépítése

Az idő múlásával a parfüm illata változik a bőrön, mivel az egyes alkotóelemek rendre elpárolognak. Az illatkompozíció párolgást befolyásoló összetevőit és ezek kibontakozásának sorrendjét rendkívül érzékletes formában szemlélteti az úgynevezett illatpiramis.

E háromsávos ábrázolási módszer kidolgozása William A. Poucher nevéhez fűződik. A 1920-as években kezdték használni azóta a modern parfümgyártás egyik alapja.

Az illatpiramis felépítése:

1. fejillat (pl. citrom, bergamot, borsmenta)

2. szívillat (pl. jázmin, zöldtea)

3. alapillat (pl. cédrusfa, mósusz)

* Fejillatok: a leggyorsabban elpárolgó összetevők. Ezek nyújtják az első benyomást: könnyed, rendkívül illékony aromák, amelyek 5-30 perc alatt elenyésznek, hamar átadják helyüket a kompozíció legfontosabb illatjegyeinek - a szívillatoknak.

* Szívillatok: gyakran ezek már kezdetektől fogva ott lappanganak, azonban 10-30 perc kell nekik ahhoz, hogy valóban kibontakozzanak a bőrön.

Ezek azok az illatjegyek, melyek által az adott parfüm besorolható egy-egy illatcsaládba (virágos, keleties, citrusos, fás, gyümölcsös, ...).

* Alapillat: csak jó pár óra elteltével válik érezhetővé, ugyanis ezek a legnagyobb molekulasúlyú illatanyagok. Lényeges jellemvonásuk, hogy fixáló anyagokként szolgálnak, lelassítják a könnyebb jegyek párolgását és stabilitást kölcsönöznek nekik. Ezek aromája érezhető a legtovább, akár egy teljes napig.